Prólogus

Mindenkinek a tekintete rá szegeződött a léptei vízhangzottak a folyosón,piercingje és haja vad kinézetett fejezett ki,szemei mint a labirintus mégis kristályok.Enyhe mosoly ülepedett arcára ahogy szekrényéhez igyekezett,kinyította lazán vállára hajtotta táskáját.Majd a terem felé vette irányát pont ahol mi álltunk.Mi arébb mentünk,száját egy kisebb röhögés hagyta el, ezután bement.